Mindeközben Tiszaburán: markolóval ásták ki a földkábelt, hogy rezet lopjanak, csúnya vége lett

Az ügyészség annak a férfinek a letartóztatását indítványozta, akivel szemben jelenleg is több büntetőeljárás folyik hasonló bűncselekmények miatt.

Ősidők óta izgalmas kérdés, ki, mikor és milyen értékek mentén adjon magatartási szabályokat egy közösségnek. Az alapkérdés kortól függetlenül ugyanaz: a társadalmi együttélés keretében mely körben, milyen szempontok alapján érezzük szükségesnek, hogy kötelező erejű szabályokkal korlátozzuk a társadalom tagjainak szabad cselekvését. Jóllehet a mérlegelés alapkérdése kortól független, minden kornak megvannak a sajátos kihívásai, amelyek a szabályozás természetének más és más aspektusára irányítják figyelmünket. Így van ez a legújabb technológiák megregulázásakor is.
A technológiai fejlődés, amióta világ a világ, reagálásra készteti a szabályalkotókat, napjainkban azonban ennél többről van szó. Korunk digitális vívmányai a megjelenésüket követő páratlanul rövid idő alatt átfogóan alakítják át egyéni és társadalmi életünk folyását. Érezhető, hogy a folyamatok kibontakozását követően eljött a társadalmi szintű reagálás ideje. A kérdés aktualitását jelzi, hogy az utóbbi időben – egyes nemzeti jogalkotási előkészületek mellett – az Európai Unió több releváns szabályozási koncepcióval is előállt: előbb a digitális szolgáltatásokra és piacokra, köztük az online platformokra, majd a mesterséges intelligencia alkalmazásának regulációjára vonatkozó elképzeléseket tett közzé. A globális cégóriásokkal szembeni közös uniós jogalkotási folyamat megindulása fontos fejlemény, és a koncepciók részletei is tanulságosak, először azonban a szabályozás lényegét érintő távlatosabb következtetéseket érdemes levonnunk. Mit tanulhatunk a legújabb technológiákra vonatkozó szabályozási igények megszületésének történetéből? Két dolgot mindenképp.